TARI ISTVÁN

HAMVAZÓSZERDA

Az eső csak esett, zuhogott

Szétáradó csöppek országos

vacogásában kérdezte a

Tanító vészjósló szigorral

– Gyerekek, milyen nap is van ma?

Bizony, hallgatni látszott akkor

érdemesebbnek:

                               elnémultunk

– Szárazszerda – bökte ki Ilus

gyanútlanul, törte meg buzgón,

a minden lében kanál Ilus,

a csendet …

                     A Tanító nyakán

kidagadtak az erek, vörös

őrjöngés következett:

                                        – Igen?

Hogy lehet ez száraz, amikor

így esik? – üvöltötte vadul

Az osztály riadtan hallgatott

Az eső egyre hangosabban

verte az ablakot, úgy, hogy a

Tanító is inkább már neki

motyogta fölháborodottan,

nem nekünk:

                         – Nedves, nedves szerda

ez NEDVES! Akinek szeme van,

az láthatja: mennyire nedves!